7 rizikófaktor, aminek visszér kialakulása köszönhető Veszélyeztetett vagyok?

Az ólomnehéz, duzzadt lábak, a kékes-rózsaszínes erek, az éjszakai lábgörcsök mind azt jelzik, hogy a vénák nem működnek megfelelően. A lehető leggyorsabban szeretnénk megszabadulni a fájdalmas és esztétikailag is zavaró kitüremkedésektől, véna tágulatoktól, de általában fogalmunk sincs, hogyan kezdjünk hozzá. Pedig a megoldás a mi kezünkben van. A visszér kellemetlen tüneteit akkor leszünk képesek enyhíteni vagy akár megszüntetni, ha elkezdünk foglalkozni magunkkal.

Mi okozza a visszér kialakulását, az egyik leggyakrabban előforduló érbetegséget?

„A vénáknak az a feladata, hogy vért szállítsanak vissza a szívünkbe. Mindegyikben van egy egyirányú szelep (billentyű) – tekinthetjük forgókapunak –, amely segíti a vér áramlását a szívünk, majd tüdőnk felé. Ha ez az egyirányú szelep megsérül – vagyis a „forgókapu” leáll – a vér összegyűlik az ereinkben, pangani kezd, az erek kitágulnak, faluk szerkezete lazul, visszeresség keletkezik. Ennek talaján visszérgyulladás is kialakulhat. Ilyenkor az erek megduzzadnak, láthatóvá válnak, feszülnek, megkeményednek, fájdalmassá, kékké vagy vörössé válnak. Ezek leggyakrabban a vádli hátsó és elülső részén, valamint a lábszár belső oldalán és a combokon jelennek meg” – mondja Dr. Regőczi Tamás sebész, proktológus, plasztikai sebész szakorvos.

Több olyan tényező is létezik, amely befolyásolhatja – rossz irányba fordíthatja – a vénák állapotát. Ha ezekkel tisztában vagyunk és odafigyelünk magunkra, sokat tehetünk állapotunk javításáért, akár késleltethetjük a visszerek megjelenését is. Íme a rizikófaktorok, és hogy mit tehetünk azok ellen.

• Genetikai hajlam: A visszeresség családi örökség is lehet. Amennyiben az egyik szülő visszérproblémával küzd, a gyermekénél – ötven százalékos eséllyel – szintén meg fognak jelenni a visszeresség jelei és tünetei, kezdetben csak pókhálószerű erek formájában. A visszérbetegség még ennél is nagyobb százalékban száll anyáról leányra. A visszeresség nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat. Izomzatuk és kötőszövetük szerkezete, a terhesség alatti súlytöbblet vagy a hormonális hatások mind hajlamosító tényezők.

Javaslat: A genetikánkat nem tudjuk megváltoztatni. De minden egyéb „külső” terhelő tényezőinket igen. A visszér egyik leghatásosabb ellenszere vagy megelőző eszköze a rendszeres mozgás. Mondhatjuk azt is, hogy a lábizmok kiváló szövetségesei a vénáknak. Hogy miért? Mert segítik a vénákban áramló vér szív felé pumpálását. A helyes lábgyakorlat segít megelőzni vagy lassítani az új visszerek megjelenését.

• Terhesség: Visszér a változó női nemi hormonok hatására akár a várandósság alatt is megjelenhet. Sőt, a felmérések szerint igen gyakori jelenség. A kismamák ötven százalékánál alakulnak ki vénatágulatok, az esetek többségében az első trimeszterben. A terhesség alatt megjelenő visszértágulatok a szülést követően – amikor már rendeződik a hormonháztartás – nagy eséllyel visszahúzódnak.

Javaslat: A várandósság időszaka alatt kényelmes cipőt viseljünk, és amikor csak tehetjük, helyezzük kényelembe magunkat, ülés során polcoljuk fel a lábunkat. Ez kiegészíthető külső (ellen)kompresszióval, rugalmas harisnya vagy fásli viselésével. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy rendszeresen mozgassuk át lábunkat. Ehhez használhatunk kislabdát, gumiszalagot, masszázst, személyre szabott gyógytornát.

• Túlsúly vagy elhízás: A túlsúly - sok egyéb egészségkárosító hatása mellett - a vénás rendszert is nagyon terheli. A vénás visszaáramlás lassítása pangást okoz az erekben és ezáltal fokozza a nyomást, mely értágulathoz, visszér panaszok kialakulásához vezethet.

Javaslat: Törekedjünk arra, hogy érjük el a korunkhoz/magasságunkhoz megállapított ideális testsúlyt. Rendszeres testmozgással és tudatosan megválasztott étrenddel sikerülhet megszabadulni a felesleges kilóktól is. Fogyasszunk minél több magas rosttartalmú élelmiszert, igyunk naponta 2-2,5 liter szénsavmentes vizet, csökkentsük a sóbevitelt, és napi rendszerességgel végezzünk testmozgást.

• Hosszan tartó állás vagy ülés: Talán nem is vagyunk azzal tisztában, hogy mekkora terhelés hárul ereinkre, amikor huzamosabb ideig egyhelyben ülünk vagy állunk.

Javaslat: Amennyiben monitor előtt dolgozunk, ügyeljünk arra, hogy ne keresztezzük a lábunkat. Iktassunk be óránként 5-10 perc szünetet és mozgassuk át alsó végtagjainkat. Vegyük le cipőnket és álljunk lábujjhegyre, majd vissza a talpunkra. Ezt ismételjük meg néhányszor. Hosszabb autózás során is szánjunk időt az utazás megszakítására, álljunk meg pár óránként és mozgassuk át magunkat, végezzünk aktív lábtornát (pl. guggolás, indián szökellés).

• Életkor: Az életkor előrehaladtával a vénák fala meggyengül, kötőszövetes rendszerük lazul, a billentyűk is elveszítik rugalmasságukat, záróképességüket.

• Nem: Nőknél sokkal gyakrabban és súlyosabb formában jelentkezik a visszér. Ennek - mint ahogy azt már fentebb említettük - több oka is van. Befolyásolni nyilván nem tudjuk, de fokozottabb odafigyeléssel megelőzhető esetleg.

• Hajlamosító betegségek (autoimmun betegségek), korábban lezajlott folyamatok (vérrögök, mélyvénás trombózis, sérülések): Számtalan, az ereket érintő betegség, sérülés jelentősen fokozza az esélyét annak, hogy az érintett területen tágult ér képződjön, mely panaszt is okozhat, de van, hogy csak esztétikailag zavaró. Ezeket a visszér másodlagos kialakulási formájának nevezzük.

Minden esetben elmondható, hogy rendszeres mozgással és helyesen kialakított étrenddel tehetünk legtöbbet a vénák egészségéért. Továbbá ügyeljünk a kényelmes öltözékre, kerüljük a túl szűk - az alsó végtagok vénás visszaáramlását lassító -, elszorító ruhák viseletét. Ha szükséges, hordjunk kompressziós harisnyát.

#visszér kialakulása